Hét pontban foglaljuk össze a legfontosabbakat.
A Fidesz európai parlamenti frakciója, a Patrióták Európáért legnagyobb ereje, a francia Nemzeti Tömörülés legismertebb politikusát, többszörös elnökjelöltjét és volt elnökét négy év börtönre, 800 ezer euró pénzbüntetésre és öt év közhivatal betöltésétől való eltiltásra ítélték.
Az ötéves eltiltás azonnali hatállyal érvényes, és ebbe az időszakba esik a 2027-es franciaországi elnökválasztás is,
ahol Le Pen az eddigi legjobb esélyekkel indult volna: pártja immáron Franciaország messze legnépszerűbb politikai alakulata, amely egyre inkább képes integrálni a francia jobboldalt, Emmanuel Macron pedig – akinek kétszer is sikerült maga mögött egyesítenie a francia politikai közepet – ezen a választáson már nem indulhat.
Jogilag ez még nem teljesen biztos, mert a bírósági ítélet megfellebbezhető, s Le Pen ügyvédje, Rodolphe Bosselut már jelezte, hogy védencével ezt meg is teszik. A fellebbezés ugyanakkor csak a pénz- és börtönbüntetést függeszti fel, a választásoktól való eltiltás érvényben marad, azt csak akkor vonják vissza, ha a fellebbezés következtében – várhatóan 2026-ban – megtartandó új tárgyaláson megváltoztatják az ítéletet.
Ez azonban azt is jelenti, hogy politikailag teljesen biztosan nem indulhat ismét Le Pen:
Franciaország legerősebb pártja nem lehet egy évvel a választás előttig bizonytalanságban afelől, hogy ki lesz az elnökjelöltje, miközben a konkurensek addigra már rég a kampányukat építik.
Európai uniós források elsikkasztásában. Konkrétabban: abban, hogy a Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselői melletti, az Európai Parlament által fizetett asszisztensi állásokban tartott a párt olyan kádereket, akik valójában nem az EP-képviselők munkáját segítették, hanem Franciaországban dolgoztak a pártnak.
Nagyon nem. Olyannyira nem, hogy tavaly februárban a jelenlegi miniszterelnök, François Bayrou is ugyanilyen ügyben állt bíróság előtt.
A bírósági ítélet szerint az ő pártja is pontosan ugyanazt követte el, mint Le Penék – de az ő esetében a bíróság valamiért megelégedett a párt, illetve az érintett EP-képviselők megbírságolásával, a pártelnököt nem büntették meg
és nem is tiltották el a hivatalviseléstől, ennek köszönhetően lehet ma egyáltalán miniszterelnök.
Kérdés, hogy szerepet játszhatott-e ebben az, hogy Bayrou 2017-es visszalépése rengeteget segített Emmanuel Macronnak első elnökválasztási győzelmében, s a miniszterelnök azóta is az elnök hű embere.
Le Pen egyelőre semmit, hétfő este 8 órakor a TF1 francia közszolgálati televízióban nyilatkozik majd először. A Nemzeti Tömörülés jelenlegi elnöke, Jordan Bardella viszont azt nyilatkozta:
Ma nem csak Marine Le Pent ítélték el igazságtalanul, de a francia demokráciát is kivégezték.”
A szocialisták és az elnök mögött álló liberális pártok a bírósági ítélet tiszteletben tartásának fontosságára hívják fel a figyelmet. Emmanuel Macron egyelőre nem nyilatkozott. A francia jobboldal többi pártja a személyes ellentétek ellenére kiáll Le Pen mellett. Éric Zemmour, a Visszahódítás párt elnöke úgy nyilatkozott: „Nem a bírák dolga eldönteni, kire szavazzanak az emberek. Bármilyen vitáink is legyenek, Marine Le Pennek joga van kiállni a választáson.” Hasonló véleményt fogalmazott meg Le Pen Zemmour pártjában politizáló unokahúga, Marion Maréchal is. A jobbközép, de az elmúlt években az Európai Néppárt fősodrából egyre inkább kibeszélő, jobbra soroló Republikánusok frakcióvezetője, Laurent Wauquiez úgy fogalmazott: „egészségtelen”, hogy egy választott politikust megakadályoznak a választáson való indulásban. „A politikai vitákat a szavazóurnáknál kell rendezni, a francia népnek kell döntenie” – mondta, hozzátéve, hogy a hétfői ítélet „súlyosan megterheli a francia demokrácia működését”.
A legmeglepőbb talán az Engedetlen Franciaország nevű szélsőbaloldali formáció, a Le Penék után második legnépszerűbb francia politikai tömörülés reakciója. Ők közleményben jelezték:
„Az Engedetlen Franciaország sosem kívánta a bíróságokat használni arra, hogy megszabaduljon a Nemzeti Tömörüléstől. Mi a szavazóurnáknál és az utcákon, a francia népet mozgósítva küzdünk ellenük”.
A bíróság is érezte, hogy az ügy komoly politikai hullámokat vet majd. Bénédicte de Perthuis, a bírói tanácsot elnöklő bíró az AFP-vel közölte: „A bíróság figyelembe vette az ismételt elkövetés kockázata mellett a közrend azon komoly sérelmét is, amely akkor állna elő, ha egy már elítélt ember az elnökválasztáson jelölt lenne”.
Bár az ítélet nagy eséllyel megfosztja Marine Le Pent annak reményétől, hogy valaha eljuthat az elnöki hivatalig, a szakértők szerint könnyen lehet, hogy pártját inkább erősítik majd a fejlemények: a Nemzeti Tömörülés
hitelesen állíthatja, hogy egy elfogult politikai establishmenttel áll szemben, amely meg akarja akadályozni a francia embereket abban, hogy hatalomra juttassák őket.
Le Pen helyett az elnökjelölt minden valószínűség szerint a választott utód, Jordan Bardella pártelnök lehet, aki népszerű ugyan, viszont mindössze 29 éves – ami a francia szavazók számára probléma lehet.
Nyitókép: Alain JOCARD / AFP
Le Pen elítélve, Trump célkeresztben – a politikai leszámolás új korszaka? Miközben a globalista elit minden eszközzel félresöpri az útjában állókat, a nyugati demokrácia alapjai meginognak.
Marine Le Pen eltiltása miatt szólaltak fel az Európai Parlamentben.
„A hétfői bírósági döntés után úgy tűnik, hogy csak az orosz kozákok állíthatják vissza a szabadságot Franciaországban” – fogalmazott a volt orosz elnök.
A patriótákat mindenáron – bírósági ítéletekkel, külső beavatkozással, gyilkossági kísérletekkel – félretenni.
Daniel Freund újra elkezdett áskálódni.
Ez itt a francia jogállamiság: Macron embere vezeti vezeti azt a testületet, amely döntött Le Pen sorsáról.
Sem meztelen, sem náci demonstrációt nem lehet tartani. Olyat sem, amelyik az öngyilkosságot népszerűsíti.
